• Részletes program
• Harcművészeti bemutatók
• Mátyás Beatrix elé indul
• Beatrix érkezése
• Bevonulás a városba
• Díszszemle
• Az esküvői képek
• Királyi lakoma
• Szubjektív gondolatok - bevezető gyanánt
• A ceremóniamester
• Felvonulások, fogadások, szertartások
• Férfiakat Szelistyének!
• A makrancos hölgy
• Farsa Allegoriche
• A királyi vacsora
• Tűzijáték
• Mátyás, az igazságos
• Apróságok Beatrixról
• A reneszánsz
• Mátyás és a művészet
• A baranta története
• Kezdőlap
Szubjektív gondolatok - bevezető gyanánt
„Valaha, régen, még gyermekkoromban, gyakran gondoltam el a hallott és olvasott mesék számomra legkedvesebb motívumát, amikor a legkisebb királyfi elnyeri a szépséges királykis­asszony kezét és hét országra szóló lako­dal­mat csapnak” - vezeti be a rendezvényt a főrendező. »
Kattintson a nagyításhoz!
A királyi vacsora
Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár-
derék, szömörcsög, bérbécs, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt kapnak.»
A játék hitele
A Királyi Esküvő fő moz­za­natai Corvin Mátyás és Aragóniai Beatrix eskü­vőjének valóságos esemé­nyeire épülnek, amelyek túlnyomó része városunkban zajlottak le. »
A tűzijáték
Magyarországon az első nagyobb tűzijátékot Mátyás és Beatrix esküvőjén rendezték. A látványosságot a német matematikus és csilla­gász, Regiomon­tanus készítette. »
Kattintson a nagyításhoz!
Mátyás, az igazságos
Mátyás király, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia a legismertebb királyunk Szent István után. A keménykezű, ugyanakkor legendásan igazságos király alakját mesék is őrzik. »
Kattintson a nagyításhoz!
Farsa Allegoriche
Vásári színjáték Beatrix szépségéről, erényéről és megpróbáltatásairól. Képmutogatás, feslett és festett életképek középkori stílusban. »
Kattintson a nagyításhoz!
1476. december 16., szombat

Egy ősi tapasztalat szerint a házasságot fenyegető rontó démonokat elűzni legbiztosabban úgy lehet, hogy a fiatalok egybekelésekor a násznép hatalmas zajt csap énekléssel, hangoskodással, különböző konyhai eszközök összeütögetésével, kereplők, dudák és más zajkeltő dolgok használatával.

   Mára a repertoár egy jóval hatásosabb eszközzel bővült, amely a legkitartóbb gonosz démont is menekülésre készteti, miközben az esküvő fényét is emeli. Ez a
TŰZIJÁTÉK
Tűzijáték
„...szabadban, az esti órákban, színes rakétákból és tűzi mutatványokból rendezett látványosság...", melynek történetét a lőpor feltalálásával szokták kezdeni, azonban már jóval régebbi időkben is használtak különféle köd- és tűzeffektusokat az egyiptomi papok, hogy ezzel vallási tanaik szolgálatába állítsák a népet.

Kattintson rá a nagyításhoz! Görögtűz
   Az ókor félelmetes csodafegyvere volt a görögtűz, melyet i.e. 500-ban már használtak. Az összetételét sokáig nagy titokban tartották. Legfontosabb alapanyaga a nafta, a kőolajnak alacsonyabb forráspontú frakciója lehetett, melyet desztilláció révén állítottak elő. Mivel ez túlságosan párolgott, ként diszpergáltak benne. Légmentesen tárolták, és használatkor szifon segítségével kipermetezték.

   Ezután következtek a kínaiak a fekete lőporral. Ókori feljegyzéseikben i.e. 2000-ben megemlítik a salétrom, kén és szént tartalmazó tűzijátékszereket, és az ezzel töltött petárdákat, rakétákat, melyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá a résztvevők számára. De nem csak Kínában, hanem Indiában is találhatunk leírásokat arról, hogy időszámításunk előtt a harmadik században csodálatos tűzijátékkal egybekötött egyházi ünnepek voltak. Japánban is gazdag hagyományai vannak a tűzijáték rendezésnek, és ugyancsak a japánoktól származnak az álcázó színesfüst-elegyek, valamint az oly sokszor megcsodált csillagszórók és a szobai tűzijátékok.

Tűzmester Tűzmester
   A VIII. században a lőpor továbbfejlesztői az arabok voltak, akik karavánok segítségével juttatták el Európába. A XIII. századtól a XVIII. századig közel 500 évig a harcászatban és kb. 230 évig a bányászatban alkalmazták. Érdekes tény, hogy a bányászatban a feketelőport először hazánkban használták „jövesztésre” Selmecbányán, amit később egész Európában átvettek.

Kattintson rá a nagyításhoz! Tűzkerék
   Európában a tűzijátékok a XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat a XVIII. században érték el. Az első tűzijáték 1373-ban volt az észak-olaszországi Vicensa-ban, a békekötés napján. Az egykori krónikák szerint az igen fényes szemkápráztató látványt színes csillagok és bengáli-tüzek alkották. Később Olaszországban minden egyházi ünnepségen, még a pápaválasztások alkalmával is rendeztek tűzijátékokat.

   Az olaszországi tűzijátékozás hagyományai Franciaországban találtak igazi otthonra. Nagy mecénása volt a tűzijátékoknak XV. Lajos; XVI. Lajos király és Mária Antoinette (Mária Terézia magyar királynő leánya) házasságkötése alkalmával egész Párizst megvilágította a különféle rakéták tűzparádéja.

Kattintson rá a nagyításhoz! Gyújtónyilak
   Magyarországon nagyobb tűzijátékot először 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén lehetett látni a német matematikus és csillagász, Regio­montanus jóvoltából, akinek reperto­árján világító buzogányok, tűzkerekek, tűzkupolák, tűzgolyók, rakéták, röppentyűk, gyújtónyilak, rohanó tűzlándzsák, görög­tüzek szerepeltek. Ezek nagy része a földön felszerelt állványzatokon mutatta meg a hatását, egyedül a rakéták és röppentyűk szálltak az égbe. („Az Rachetákat bocsátgatták felfelé, a' kik is feljebb egy stucz-lövésnyinél, igenesen, nagy zúgással mentenek fel, és odafenn nagy ropogást vittenek végben, és onnanfeljül lángos csillagokat hullattanak le.”)

Kattintson rá a nagyításhoz!


A tűzijáték története:
 
 


© fehervar.net 1476-2005.
Impresszum