|
 |
|
|
|
Szubjektív gondolatok - bevezető gyanánt |
Valaha, régen, még gyermekkoromban, gyakran gondoltam el a hallott és olvasott mesék számomra legkedvesebb motívumát, amikor a legkisebb királyfi elnyeri a szépséges királykisasszony kezét és hét országra szóló lakodalmat csapnak - vezeti be a rendezvényt a főrendező. » |
|
|
|
A királyi vacsora |
Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár- derék, szömörcsög, bérbécs, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt kapnak. » |
|
A játék hitele |
A Királyi Esküvő fő mozzanatai Corvin Mátyás és Aragóniai Beatrix esküvőjének valóságos eseményeire épülnek, amelyek túlnyomó része városunkban zajlottak le. » |
|
A tűzijáték |
Magyarországon az első nagyobb tűzijátékot Mátyás és Beatrix esküvőjén rendezték. A látványosságot a német matematikus és csillagász, Regiomontanus készítette. » |
|
|
|
Mátyás, az igazságos |
Mátyás király, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia a legismertebb királyunk Szent István után. A keménykezű, ugyanakkor legendásan igazságos király alakját mesék is őrzik. » |
|
|
|
Farsa Allegoriche |
Vásári színjáték Beatrix szépségéről, erényéről és megpróbáltatásairól. Képmutogatás, feslett és festett életképek középkori stílusban. » |
|
|
APRÓSÁGOK BEATRIXRÓL |
Hunyadi Mátyás második felesége, a szép, de szigorú Aragóniai Beatrix
királyné már koronázási lakomája alkalmával elérte, hogy a szigorú asztali
szertartásrendet megváltoztassák. A határozott feleség férjénél elérte, hogy
a koronázási, majd az esküvői lakoma ünnepi asztalánál a királyi pár mellett
csak a közvetlen rokonok és a legelőkelőbb követek foglalhassanak helyet.
Aragóniai Beatrix nevéhez fűződik a királyi udvar reneszánsz
pompájának megteremtése, emellett például az Európa-szerte ritkaságnak
számító ráckevei szerb ortodox templom alapítása is.
1489-ből kelt az a feljegyzés, amely beszámol arról, hogy Beatrixnek egy, a Csepel-szigeten
tartott lovasbemutatóján cigány muzsikusok húzták a talpalávalót. Állítólag a
lóverseny szüneteiben tisztes honoráriumért hegedűjátékkal szórakoztatták az
egybegyűlteket. Ez az első említése annak, hogy a hazai cigányok
muzsikusként jeleskednek.
Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a sakkot Magyarországra.
Tévedés. Hazánkban a sakkjáték legrégibb nyomát 1335-ben, Róbert Károly
idejében találjuk. Az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő volt,
mégpedig Aragóniai Beatrix.
A legenda szerint hazánkban Aragóniai Beatrix kíséretében érkezett itáliai,
nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix
lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk
készlet örvendeztette meg a vendégsereget.
Beatrix jöttével (és részben kedvéért) a művészibb énekkar és olasz trovatorik
váltották fel a magyar hegedősöket Mátyás udvarában. Beatrix zenei ízlését a
nápolyi udvar formálta. Énekkarának létszáma 1483-ban 13 fő volt, és ez
megfelelt a korabeli gyakorlatnak. Beatrix zenemestere a nagy tekintélynek
örvendő franko-flamand zeneszerző és zeneelméletíró, Johannes Tinctoris volt. A
királyné csepeli uradalmában cigányzenészek muzsikáltak, a király asztalánál
magyar dal hangzott, a hegedősök, igricek még értő közönségre találtak.
|
Ajánlott irodalom: |
|
|
|
|