„Valaha, régen, még gyermekkoromban, gyakran gondoltam el a hallott és olvasott mesék számomra legkedvesebb motívumát, amikor a legkisebb királyfi elnyeri a szépséges királykis­asszony kezét és hét országra szóló lako­dal­mat csapnak” - vezeti be a rendezvényt a főrendező. »

Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár-
derék, szömörcsög, bérbécs, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt kapnak.»

A Királyi Esküvő fő moz­za­natai Corvin Mátyás és Aragóniai Beatrix eskü­vőjének valóságos esemé­nyeire épülnek, amelyek túlnyomó része városunkban zajlottak le. »

Magyarországon az első nagyobb tűzijátékot Mátyás és Beatrix esküvőjén rendezték. A látványosságot a német matematikus és csilla­gász, Regiomon­tanus készítette. »

Mátyás király, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia a legismertebb királyunk Szent István után. A keménykezű, ugyanakkor legendásan igazságos király alakját mesék is őrzik. »

Vásári színjáték Beatrix szépségéről, erényéről és megpróbáltatásairól. Képmutogatás, feslett és festett életképek középkori stílusban. »

   • Hunyadi Mátyás második felesége, a szép, de szigorú Aragóniai Beatrix királyné már koronázási lakomája alkalmával elérte, hogy a szigorú asztali szertartásrendet megváltoztassák. A határozott feleség férjénél elérte, hogy a koronázási, majd az esküvői lakoma ünnepi asztalánál a királyi pár mellett csak a közvetlen rokonok és a legelőkelőbb követek foglalhassanak helyet.

   • Aragóniai Beatrix nevéhez fűződik a királyi udvar reneszánsz pompájának megteremtése, emellett például az Európa-szerte ritkaságnak számító ráckevei szerb ortodox templom alapítása is.

   • 1489-ből kelt az a feljegyzés, amely beszámol arról, hogy Beatrixnek egy, a Csepel-szigeten tartott lovasbemutatóján cigány muzsikusok húzták a talpalávalót. Állítólag a lóverseny szüneteiben tisztes honoráriumért hegedűjátékkal szórakoztatták az egybegyűlteket. Ez az első említése annak, hogy a hazai cigányok muzsikusként jeleskednek.

   • Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a sakkot Magyarországra. Tévedés. Hazánkban a sakkjáték legrégibb nyomát 1335-ben, Róbert Károly idejében találjuk. Az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő volt, mégpedig Aragóniai Beatrix.

   • A legenda szerint hazánkban Aragóniai Beatrix kíséretében érkezett itáliai, nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk készlet örvendeztette meg a vendégsereget.

   • Beatrix jöttével (és részben kedvéért) a művészibb énekkar és olasz trovatorik váltották fel a magyar hegedősöket Mátyás udvarában. Beatrix zenei ízlését a nápolyi udvar formálta. Énekkarának létszáma 1483-ban 13 fő volt, és ez megfelelt a korabeli gyakorlatnak. Beatrix zenemestere a nagy tekintélynek örvendő franko-flamand zeneszerző és zeneelméletíró, Johannes Tinctoris volt. A királyné csepeli uradalmában cigányzenészek muzsikáltak, a király asztalánál magyar dal hangzott, a hegedősök, igricek még értő közönségre találtak.

• Zene, tánc
• A marcipán története
• Ki találta fel a sakkot?
• Hunyadi Mátyás szigorú felesége
• Aragóniai Beatrix királyné cigány muzsikusai