• Részletes program
• Ízelítő az első napról
• Fesztiválok a Zichy ligetben
• Ízelítő a második napról
• A ceremóniamester
• Megint királyi esküvő!
• Comico-Historico Allegoricha
• Forrongó évek
• Bonyodalmak az Árpád-házban
• Szent László
• Sámándobok és gregorián ének
• Királyi lakoma
• A baranta története
• Kezdőlap

Kattintson a részletekért!
A Mátyás király és Beatrix hercegnő esküvőjére összesereglett, mintegy huszonötezer ember jelenléte és a rendezvény megalkotóihoz eljuttatott elismerő visszajelzések azt sugallták, hogy Székesfehérvár nyári programsorozata új eseménnyel gazdagodott. Okkal hisszük tehát, hogy érdemes és szükséges folytatni a sort egy újabb esküvővel. »
Kattintson a részletekért!
Az esküvő idején az Úr 1078. évében járunk, éppen negyven esztendővel Szent István királyunk halálát követően, amikor olyan zűrzavaros évek végéhez közeledünk, amelyeket talán nem árt kissé áttekinteni ahhoz, hogy jobban megértsük az előttünk lepergő, felelevenített eseményeket. »
Kattintson a részletekért!
A honalapító Árpád nemzetségéből származó királyaink családfája meglehetősen szövevényes, még akkor is, ha csak a Szent László előtti királyokat vizsgáljuk. »
Kattintson a részletekért!
Szent László uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső viszálykodásból, megmentette a külső ellenségek támadásaitól. »
Kattintson a részletekért!
A kereszténység megszilárdulásával szaporodik a kolostorok száma, s bennük egyre gyakrabban hangzik fel a gregorián ének. Ám az erdők rejtekében, a Dobogó-kőn, a Zengő-kőn s a többi csúcsokon állnak még a bálványok, s az éj csöndjét még gyakran verik fel a tiltott sámándobok hangjai is. »
Kattintson a részletekért!
Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár- derék, szömörcsög, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt is kapnak. »
Kattintson a részletekért!
A harcművészeti bemutatókon baranta csapatokat lát majd a közönség. A baranta a IX. század és a XIX. század között élt magyarság népi testkultúrájára és katonai harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. »
Kattintson a nagyításhoz!
A.D. 1078. október 17., kedd

Szent László 1040 körül Lengyelországban született, a későbbi I. Béla középső fiaként. Uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső viszálykodásból, megmentette a külső ellenségek támadásaitól.

Kattintson a nagyításhoz! Szent László király hermája
   Atyja I. Béla magyar király volt, anyja Richéza, II. Misztiszláv lengyel király leánya, női ágon II. Ottó német-római császár dédunokája. László első felesége – akinek nevét nem ismerjük – valószínűleg magyar főúri lány volt. Ebből a házasságból született leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül. Özvegységre jutva rheinfeldi Adelheid hercegnőt, Rudolf ellencsászár lányát vette el. Házasságukból csak leánygyermekeik születtek: Telena, Igonka és Piroska. Piroska Kommenosz János görög császárhoz ment feleségül Bizáncba. Ott Iréne néven is megkeresztelkedett, és nagyon komoly hírszerzési munkát végzett a magyar Királyi Tanács részére.

Kattintson a nagyításhoz! László megmenti a magyar lányt a kun vitéztől (Iniciálé Kálti Márk Képes Krónikájából)
   Bátyja, I. Géza királysága alatt László volt a hercegség ura. Géza halála után a Salamon felett győztes hadvezér, László nem igazán vágyakozott a királyi trónra, a Vének Tanácsa azonban felkérte a korona elfogadására. László kért egy kis gondolkodási időt, majd az ország helyzetére való tekintettel engedett a rábeszélésnek és 1077. tavaszán az urukimani, azaz a sima Gilgames-koronával Vasváron megkoronáztatta magát öccsének, Lampert hercegnek a várában. Ám még az egyházi emberek rábeszélésére sem volt hajlandó arra, hogy a Fehérváron lévő (római-etruszk) koronával addig megkoronáztassa magát, amíg az általa börtönbe vetett, majd a besenyőkhöz száműzött Salamon él. Ezért a köznép eleinte a tárkányok és kézművesek királyának nevezte őt - ám amikor Salamon meghalt, László király elrendelte a hármas királyi korona összeszerelését, és 1087-ben azzal is megkoronázták.

Kattintson a nagyításhoz! László megmenti a magyar lányt a kun vitéztől
(Nagy Benedek szobra Szekszárdon látható)
   László hadvezérként maga is sok csatában vett részt, már fiatal hercegként is. Talán 22 éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon királykodása idejében (1068). Ő lett a kunokkal vívott kerlési csata főhőse, különösen azáltal, hogy az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a leányt kiszabadította, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a csatában. E hőstette valóságos legendával fonta körül alakját, s a következő századokban számtalan magyar templom falán megfestették. Már király volt, amikor a Moldvából betörő Kutesk besenyő (kun) vezért leverte, de magukat a kunokat az ország szívében letelepítette és keresztény hitre térítette - utódaik mind a mai napig ott élnek.

   Délen egy ügyes húzással megszerezte a magyar koronának Dalmáciát: amikor nővére - Zvoinimir horvát király felesége - megözvegyült, és az országban hatalmi harcok törtek ki, a királyné híveivel egyetértésben Lászlóhoz fordult segítségért. László unokaöccsét, Álmos herceget (I. Géza ifjabb fiát) horvát királyként a tartomány élére helyezte, így hódította meg meg 1091-ben Horvátországot egészen az Adriáig. A horvátok aztán később is elismerték királyuknak a mindenkori magyar királyt - ez a politikai viszony, mint perszonál-unió a magyar monarchiával, egészen 1918-ig létezett.

Kattintson a nagyításhoz!
   Szent László uralkodásának 18 éve alatt az ország újra megerősödött. Az elnéptelenedett területekre új telepeseket hozott, kiépítette a keleti részeken a közigazgatási szervezetet, ily módon politikai egységgé formálva a későbbi Magyarországot. Ő kezdte meg a vármegyei rendszer kiépítését, amelyet később Könyves Kálmán fejezett be. A meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát alapította. Az igazságszolgáltatást is újrarendezte. László igen sokat tett az állam megerősítéséért: dekrétumokat adott ki a magántulajdon védelmére, egy sor intézkedést hozott a hitélet fellendítésére és az egyház fejlesztésére és védelmére. Megszabta az ünnepnapok számát (36 nap), irtotta a pogány szokásokat, a halottakat csak a templomkertben engedte eltemetni.

Kattintson a nagyításhoz!
   Szent László király nagy előrelátással és jó érzékkel látott hozzá az államalapító István király örök érvényű érdemeinek egyetemessé tételéhez úgy, hogy 1083. augusztus 20-án - a pápa engedélyével - szentté avattatta István királyt és Imre herceget, a mártírhalált halt Gellért püspököt és két lengyel remetét, Andrást és Gergelyt. Az ünnepségekhez kapcsolódóan László szabadon bocsátotta Salamont, aki távozva az országból, haláláig a besenyők között élt. A szentté avatások növelték az ország tekintélyét és bizonyították: Magyarországot méltó hely illeti meg a keresztény államok közösségében. Szent László másik fontos tette a keresztény Magyarország szentistváni hagyományainak megszilárdítása terén a somogyvári bencés kolostor és templom felépítése és Szent István király legendájának megíratása volt. Ekkor születtek meg az első egyházi énekek is a szent király tiszteletére.

Kattintson a nagyításhoz!
   László király 1095. nyarán a cseh hadjárat idején megbetegedett és meghalt. Egy ideig a somogyvári monostorban nyugodott „boldog teste”, később Váradon, az általa alapított püspökség székesegyházban helyezték örök nyugalomba, Somogyváron pedig emlékművet állítottak a tiszteletére. Kultusza halála után hamarosan kifejlődött. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket és László oltára előtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is.

Kattintson a nagyításhoz!
   III. Celestin pápa közel száz év múlva, 1192-ben avatta szentté. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át - a koponyát azonban különválasztották és mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is.

   A történeti dokumentumok szerint a nagyváradi székesegyház a XV. század elején porig égett, de Szent László király ereklyéje, amelyet a szentté avatás után emeltek ki a sírból és helyeztek ereklyetartóba, csodálatos módon sértetlen maradt. A hagyomány szerint a váradiak az új templomot - szent királyunk iránti tiszteletből - az ereklyét tartalmazó herma köré építették fel. 1565-ben protestánsok rabolták ki a szent király sírját. Az ereklyetartót Náprágyi Demeter püspök szerezte vissza, aki ezután magával vitte Gyulafehérvárra, Pozsonyba, majd 1602-ben Győrbe, azóta az ottani székesegyházban látható.

Ajánlott irodalom:
© fehervar.net 1078-2006.
Impresszum