• Részletes program
• Ízelítő az első napról
• Fesztiválok a Zichy ligetben
• Ízelítő a második napról
• A ceremóniamester
• Megint királyi esküvő!
• Comico-Historico Allegoricha
• Forrongó évek
• Bonyodalmak az Árpád-házban
• Szent László
• Sámándobok és gregorián ének
• Királyi lakoma
• A baranta története
• Kezdőlap

Kattintson a részletekért!
A Mátyás király és Beatrix hercegnő esküvőjére összesereglett, mintegy huszonötezer ember jelenléte és a rendezvény megalkotóihoz eljuttatott elismerő visszajelzések azt sugallták, hogy Székesfehérvár nyári programsorozata új eseménnyel gazdagodott. Okkal hisszük tehát, hogy érdemes és szükséges folytatni a sort egy újabb esküvővel. »
Kattintson a részletekért!
Az esküvő idején az Úr 1078. évében járunk, éppen negyven esztendővel Szent István királyunk halálát követően, amikor olyan zűrzavaros évek végéhez közeledünk, amelyeket talán nem árt kissé áttekinteni ahhoz, hogy jobban megértsük az előttünk lepergő, felelevenített eseményeket. »
Kattintson a részletekért!
A honalapító Árpád nemzetségéből származó királyaink családfája meglehetősen szövevényes, még akkor is, ha csak a Szent László előtti királyokat vizsgáljuk. »
Kattintson a részletekért!
Szent László uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső viszálykodásból, megmentette a külső ellenségek támadásaitól. »
Kattintson a részletekért!
A kereszténység megszilárdulásával szaporodik a kolostorok száma, s bennük egyre gyakrabban hangzik fel a gregorián ének. Ám az erdők rejtekében, a Dobogó-kőn, a Zengő-kőn s a többi csúcsokon állnak még a bálványok, s az éj csöndjét még gyakran verik fel a tiltott sámándobok hangjai is. »
Kattintson a részletekért!
Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár- derék, szömörcsög, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt is kapnak. »
Kattintson a részletekért!
A harcművészeti bemutatókon baranta csapatokat lát majd a közönség. A baranta a IX. század és a XIX. század között élt magyarság népi testkultúrájára és katonai harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. »
Kattintson a nagyításhoz!
A.D. 1078. október 17., kedd

A honalapító Árpád nemzetségéből származó Árpád-házi királyaink családfája meglehetősen szövevényes, még akkor is, ha csak a Szent László előtti királyokat vizsgáljuk.

   Árpád örökébe fia, Zolta lépett, őt pedig szintén fia, Taksony követte eme tisztségben. Géza, Taksony fia még pogány fejedelmi sarjnak született, de felvette a keresztény hitet. Gyermekei, Vajk (utóbb I. István néven Magyarország királya), és két leánya, Ilona (később Orseolo Ottó velencei dózsénak felesége, gyermekük Orseolo Péter) és Sarolta (később Aba Sámuel király felesége) már kereszténynek születtek.

Az Árpád-ház Taksonytól I. Lászlóig

Kattintson a nagyításhoz! Szent István király
   István halála után kijelölt örököse, Orseolo Péter akadálytalanul foglalhatta el nagybátyja trónját. Péter király (1038-1041) intézkedései az István által megkezdett út folytatását ígérték: egyházakat alapított, törvényt és okleveleket adott ki, pénzt veretett, adót vetett ki. Mindezt azonban, ellentétben Istvánnal, a sajátos magyar viszonyokat figyelmen kívül hagyó türelmetlen erőszakossággal tette, s ezért csakhamar feloldhatatlan ellentétek alakultak ki a király és a magyar társadalom egésze között. Az egyháznagyok s a világi előkelők összeesküvést szőttek a zsarnoknak bélyegzett Péter ellen, s letaszították trónjáról. Péter családjával együtt III. Henrik német királyhoz menekült, tőle remélve támogatást a hatalom visszaszerzésére.

   Az előkelők Péter helyett István sógorát, Aba Sámuelt választották királlyá (1041-1044). Egyesek a törzsi szabadság helyreállítását, mások a kiegyensúlyozott istváni politika felújítását várták Sámuel uralmától. Az ellentétes elvárásoknak Sámuel képtelen volt megfelelni, s helyzetét tovább súlyosbította, hogy szembe kellett néznie a Pétert támogató III. Henrik katonai fenyegetésével: egy csatában Sámuel elesett, és ismét Péter került trónra - uralmának a Vata-féle pogánylázadás vetett véget 1046-ban.

Kattintson a nagyításhoz!
   A megüresedett trónt az István által megvakíttatott Vazul középső fia, András herceg foglalta el (bátyja, a pogány Levente háttérbe szorulásának okai nem ismertek). I. András király (1046-1060) elfojtotta a pogánylázadást, s az országot István példáját követve kormányozta. 1048 táján hazahívta Lengyelországból öccsét, Béla herceget: az akkor még gyermektelen András Bélát jelölte ki örököséül. A két fivér együttműködése sokáig zavartalan volt. Közösen verték vissza III. Henrik Péter halálának megbosszulására és a hűbéri függés visszaállítása érdekében indított támadását 1051-ben. András és Béla viszonya akkor romlott meg, amikor 1058-ban a király Béla mellőzésével saját fiát, Salamont tette örökösévé. Az ellentéteket a fivérek várkonyi találkozója sem oldotta fel, s rövidesen sereggel vonultak egymás ellen. András csatát vesztett, s belehalt sérüléseibe.

   A trónra lépő I. Béla (1060-1063), mint egykor Sámuel, a fenyegető német támadás árnyékában uralkodott. A támadás egyelőre késett, az országon belül viszont új baj támadt. A köznép Székesfehérvárra gyűlésbe hívott képviselői kereszténység elleni követeléseket hangoztattak, s ezt a mozgalmat szokás második pogánylázadásnak nevezni. A lázongókat Béla szétkergette, egyebekben azonban a köznép kedvét kereste intézkedéseivel, mérsékelvén az árakat és az adókat, eltörölvén a régi tartozásokat. Az 1063-ban végül meginduló német támadással egy időben Bélát súlyos baleset érte, melybe rövidesen bele is halt. Fiai - Géza, László és Lampert - a németekkel együtt visszatérő Salamon elől Lengyelországba menekültek.

Kattintson a nagyításhoz!
   Salamon (1063-1074) bőkezűen megjutalmazta az őt trónjára visszasegítő IV. Henriket, de hűbéresküt nem tett. A birodalmi seregek távozása után a Béla-fiak betörtek az országba, ám az összecsapás ezúttal elmaradt. Az előkelők egyezséget közvetítettek az unokafivérek között, melynek értelmében Salamon királyként uralkodott, a hercegek pedig megkapták apjuk egykori dukátusát. A király és a hercegek közös erővel győzték le 1068-ban az országra támadó besenyőket. Az ekkor vívott kerlési csatához kapcsolódik László herceg és a leányrabló kun vitéz párviadalának már a középkorban is népszerű története.

   A király és a hercegek jó viszonya 1071-ben romlott meg. Feltehető, hogy Géza herceg elégelte meg alárendelt szerepét, igaz, Salamont viszont fő bizalmasa, Vid bujtogatta a hercegek ellen. Az elkerülhetetlenné vált fegyveres összecsapás első ütközetében Salamon legyőzte Géza herceget. Időközben azonban cseh segédcsapatok élén megérkezett László herceg, s vezetésével a mogyoródi csatában a Béla-fiak diadalmaskodtak Salamon felett. A király Moson és Pozsony környékére szorult vissza, az ország többi részében a hatalom Géza kezébe került.

Kattintson a nagyításhoz! A Szent Korona
   A trónfosztott Salamon IV. Henrik támogatásának fejében most már a hűbéri kötelék vállalására is késznek mutatkozott, ám a német uralkodót a pápával kirobbant konfliktus, az invesztitúraharc foglalta le. I. Géza király (1074-1077) a bizánci császárban talált uralmát elismerő pártfogóra, akitől koronát - a mai Szent Korona alsó részeként ismert ún. görög koronát - kapott. VII. Gergely pápa, miközben megfogalmazta a Szentszék Magyarországra támasztott hűbéri igényét, némi vonakodás után elismerte Géza királyságának törvényességét, s így Magyarország a Salamont támogató IV. Henrikkel szemben Róma pártjára állt a császárság és a pápaság küzdelmében.

   I. Géza rövid uralkodása alatt képtelen volt megoldani a Salamon-kérdést, ennek rendezése az utódaként királlyá választott öccsére, Lászlóra maradt. I. László (1077-1095) nem igazán vágyakozott a királyi trónra, a Vének Tanácsa azonban felkérte a korona elfogadására. László kért egy kis gondolkodási időt, majd az ország helyzetére való tekintettel engedett a rábeszélésnek és 1077. tavaszán az uruki­mani, azaz a sima Gilgames-koronával Vasváron megkoronáztatta magát öccsének, Lampert hercegnek a várában. Ám még az egyházi emberek rábeszélésére sem volt hajlandó arra, hogy a Fehérváron lévő (római-etruszk) koronával addig megkoronáztassa magát, amíg az általa börtönbe vetett, majd a besenyőkhöz száműzött Salamon él. Ezért a köznép eleinte a tárkányok és kézművesek királyának nevezte őt - ám amikor Salamon meghalt, László király elrendelte a hármas királyi korona összeszerelését, és 1087-ben azzal is megkoronázták.
(A képek a Szent István mauzóleum üvegablakairól és freskójáról készültek)

Ajánlott irodalom:
© fehervar.net 1078-2006.
Impresszum