• Részletes program
• Ízelítő az első napról
• Fesztiválok a Zichy ligetben
• Ízelítő a második napról
• A ceremóniamester
• Megint királyi esküvő!
• Comico-Historico Allegoricha
• Forrongó évek
• Bonyodalmak az Árpád-házban
• Szent László
• Sámándobok és gregorián ének
• Királyi lakoma
• A baranta története
• Kezdőlap

Kattintson a részletekért!
A Mátyás király és Beatrix hercegnő esküvőjére összesereglett, mintegy huszonötezer ember jelenléte és a rendezvény megalkotóihoz eljuttatott elismerő visszajelzések azt sugallták, hogy Székesfehérvár nyári programsorozata új eseménnyel gazdagodott. Okkal hisszük tehát, hogy érdemes és szükséges folytatni a sort egy újabb esküvővel. »
Kattintson a részletekért!
Az esküvő idején az Úr 1078. évében járunk, éppen negyven esztendővel Szent István királyunk halálát követően, amikor olyan zűrzavaros évek végéhez közeledünk, amelyeket talán nem árt kissé áttekinteni ahhoz, hogy jobban megértsük az előttünk lepergő, felelevenített eseményeket. »
Kattintson a részletekért!
A honalapító Árpád nemzetségéből származó királyaink családfája meglehetősen szövevényes, még akkor is, ha csak a Szent László előtti királyokat vizsgáljuk. »
Kattintson a részletekért!
Szent László uralkodása sorsdöntő volt népünk történelmében: kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső viszálykodásból, megmentette a külső ellenségek támadásaitól. »
Kattintson a részletekért!
A kereszténység megszilárdulásával szaporodik a kolostorok száma, s bennük egyre gyakrabban hangzik fel a gregorián ének. Ám az erdők rejtekében, a Dobogó-kőn, a Zengő-kőn s a többi csúcsokon állnak még a bálványok, s az éj csöndjét még gyakran verik fel a tiltott sámándobok hangjai is. »
Kattintson a részletekért!
Pazar lakomát ígér az esküvői étlap: pozsár- derék, szömörcsög, kígyóhal, töltött tikfik, kacsa, liba és megannyi más pecsenye kerül a király asztalára. A nézők fóliában sült ökröt is kapnak. »
Kattintson a részletekért!
A harcművészeti bemutatókon baranta csapatokat lát majd a közönség. A baranta a IX. század és a XIX. század között élt magyarság népi testkultúrájára és katonai harci kiképzési formáira épülő fegyveres és pusztakezes harcművészeti irányzat. »
Kattintson a nagyításhoz!
A.D. 1078. október 17., kedd

Az elmúlt évben a Reneszánsz Királyi Esküvő sikere már valószínűsítette, hogy Székesfehérvár nyári programsorozata új, rendszeres eseménnyel gazdagodott. Ebben az esztendőben a násznépet, azaz a közönséget I. László királyunk - a későbbi Szent László - esküvőjére várják, amely az 1078. évben köttetett meg Rheinfeldi Adelheid sváb hercegnővel.

Adorján Viktor    A rendezvény „ceremóniamestere” ebben az esztendőben is Adorján Viktor, aki az elmúlt hónapokban alaposan elmélyedt lovagkirályunk életében, a pogányságból a kereszténység felé tartó Magyarország történetében.

   – Ahogy a tavalyi Reneszánsz Királyi Esküvő, azaz Mátyás és Beatrix esküvője sem kötődött semmiféle kerek évfordulóhoz, idén sem kerestünk hozzá aktualitást – válaszolta az esküvő főrendezője a királyválasztás mikéntjét firtató kérdésemre. – A folytatásnál mindenképpen figyelembe kellett vennünk, hogy olyan eseményt tárjunk a közönség elé, ami azok számára is újdonságot jelent, akik a tavalyi esküvőt is látták. A szándékunk az volt, hogy ebben az esztendőben a reneszánsz világától eltérő, merőben más korban játszódó eseménysorozatot valósítsunk meg. Kézenfekvő volt, hogy most nyúljunk visszább az időben, hiszen Székesfehérváron ezek az események csak 1541-ig tartottak: akkor tette be ide a lábát a török, így a város elveszítette koronázó- és esküvőváros-jellegét. A történelemben innen visszatekintve hamar eljutottunk Szent Lászlóhoz, első lovagkirályunkhoz, aki a Háromkirályok egyike volt, ismert, szeretett és jelentős alakja a magyar történelemnek. Számunkra ő több szempontból is előnyös választás volt: például egy lovagkirály esküvőjéhez számtalan harcművészeti esemény tartozik, ő pedig a mai napig példakép a lovagi tornákban, hadijátékokban szereplő harcművészeink számára.

   – Egy ilyen kora középkori esemény nyilván külsőségeiben is más lesz, mint a reneszánsz esküvő volt.

Kattintson a nagyításhoz    – Teljesen más világot idéz fel ez az eseménysor, mellyel a korai magyar államnak azt a kettősségét is bemutatjuk, amelyet a Lászlót követő Árpád-házi királyok esetén már nem tudnánk a közönség elé tárni: ez nem más, mint a pogány Magyarország. Amikor ezek az események 1078-ban városunkban lejátszódtak, alig két évtizeddel vagyunk a Vata-féle 1046-os pogánylázadás leverése után - és mindössze 18 év telt el azóta, hogy 1060-ban a testvére által kétszer is elűzött Béla király (László apja) lengyel seregekkel visszatérve, Vata-fia János pogány seregeinek segítségével visszafoglalta az országot. Nagyon-nagyon közel vagyunk tehát a pogánysághoz – kicsit bizarr hasonlat, de alig pár évvel több telt el nálunk most a rendszerváltás óta. Nagyon él még az a Magyarország, amely ragaszkodik ősei hitéhez, barantás harcmodorához – és amelynek László szintén a példaképe vitézsége, bátorsága, konfliktuskezelő képessége által. Ő volt az az ember, akit mind a két Magyarország elfogadott – ez hihetetlenül izgalmas lehetőség arra, hogy a kezdődő középkori városi kultúra , az éppen kialakuló világi művészetek mellett megmutassunk egy leáldozóban lévő pogány világot és kultúrát is. A gregorián kórusokkal szemben sámándob-koncert, trubadúrokkal és csepűrágókkal szemben pogány Napforduló-ünnep...

   – A királyi házasságok általában nem szerelemből, hanem politikai érdekből születtek – feltételezem, László esetében sem volt ez másként...

Kattintson a nagyításhoz    – Ilyenkor az illik mondani, hogy természetesen szó sincs érdekházasságról. A történelmi igazság azonban mást mutat... Az István halálát követő negyven év hihetetlen királyharcokkal, valamint a kereszténység és a pogányság háborúival telt. Ezenkívül a magyarság előbb III. Henrik német-római császárral, majd ennek fiával, IV., avagy Civakodó Henrikkel csatázott (ezekből az időkből származik a Vértes-hegység neve, ahol a magyarok úgy megverték a császár csapatait, hogy azok vértjeiket elhányva menekültek; de innen ered a Búvár Kund legenda is). Henrik azonban nem csak velünk civakodott, hanem VII. Gergely pápával is összeakasztotta a bajuszát (ő volt az a Henrik, akik a pápát megkövetve kanosszát járt), és ez végül a kiátkozásához vezetett. Ezen felbuzdulva a német hercegségek a pápát támogató ellenkirályt választottak Rheinfeldi Rudolf személyében, aki jónak látta, ha Henrik ellen szövetségeket köt francia, holland és flamand uralkodókkal, valamint a magyar királlyal. Még 1077-ben, László trónra lépésének évében tárgyalásra hívta őt Merseburg várába - nagy valószínűséggel az ott létrejött szövetségben gyökeredzik a lányával kötendő házasság gondolata is. László 33, Adelheid 18 éves volt, amikor 1078-ban a magyar királyok székvárosában a házasság formálisan is megköttetett – elképzelhető ugyanis, hogy maga a frigy már Merseburgban létrejött. Abban a korban (sőt később, Mátyás idején is) szokás volt, hogy az uralkodók jóval a nyilvános esküvő előtt, akár követek útján is összeházasodtak – ez a magyarázata annak a furcsaságnak is, hogy a szertartások során Beatrixot hamarabb koronázták magyar királynővé, mint ahogy Mátyás oltár elé vezette. Ez jogilag kockázatos lépés lett volna, ha előtte a házasság formailag meg nem köttetett volna.

   – Maradtak fenn dokumentumok arról, hogyan zajlott le egy királyi esküvő abban a korban?

Kattintson a nagyításhoz    – László esküvőjéről nagyon keveset tudunk – szinte semmilyen adat nincs róla. Tudunk viszont Szent István és Gizella házasságáról, későbbi források pedig utalnak rá, hogy ezek a szertartások - a királyi koronázásokhoz hasonlóan – évszázadokig változatlanok voltak. Például az, hogy a királynő koronázásakor a fejére tették a koronát, 1526-ig változatlan volt – attól kezdve csak a vállához érintették a szent koronát. Ez bizonyos dolgokban önmagunk ismétlésére kényszerít, de így nagy biztonsággal mondhatjuk azt, hogy ezek az események valóban úgy történtek, ahogy azt mi most előadjuk. Sok dolog lesz, ami tartalmilag azonos lesz a tavalyi királyi esküvővel, külsőségeiben viszont teljesen más lesz: más kor, más szokások. Más fegyverek, más öltözék, más ételkínálat a lakomán - sőt, a rendezvényhez kapcsolódó kirakodóvásár és a vendéglátás is ehhez a korhoz igazodik majd. Ami messzemenően új lesz az idei rendezvényben, az a pogány világból ered. Ebből aztán feszültség, tárgyalás, majd békekötés lehetősége is adódik: újabb olyan látványos szertartások lebonyolítása válik lehetővé, amit tavaly, a reneszánsz esküvőn nem láthattunk - például szombaton este a Zichy ligetben felállított pogánytáborban táltos-utazásban lehet részt venni. Az ellenpólus a Piac téren felállított keresztény lovagtábor lesz, a maga középkori kellékeivel és harcosaival. Ezek mind-mind olyan dramatikus izgalmat hoznak az eseményekbe, amelyre tavaly nem volt lehetőség.

Kattintson a nagyításhoz! Kattintson a nagyításhoz!

© fehervar.net 1078-2006.
Impresszum