APRÓSÁGOK BEATRIXRÓL
   Hunyadi Mátyás második felesége, a szép, de szigorú Aragóniai Beatrix királyné már koronázási lakomája alkalmával elérte, hogy a szigorú asztali szertartásrendet megváltoztassák. A határozott feleség férjénél elérte, hogy a koronázási, majd az esküvői lakoma ünnepi asztalánál a királyi pár mellett csak a közvetlen rokonok és a legelőkelőbb követek foglalhassanak helyet.

   Aragóniai Beatrix nevéhez fűződik a királyi udvar reneszánsz pompájának megteremtése, emellett például az Európa-szerte ritkaságnak számító ráckevei szerb ortodox templom alapítása is.

   1489-ből kelt az a feljegyzés, amely beszámol arról, hogy Beatrixnek egy, a Csepel-szigeten tartott lovasbemutatóján cigány muzsikusok húzták a talpalávalót. Állítólag a lóverseny szüneteiben tisztes honoráriumért hegedűjátékkal szórakoztatták az egybegyűlteket. Ez az első említése annak, hogy a hazai cigányok muzsikusként jeleskednek.

   Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a sakkot Magyarországra. Tévedés. Hazánkban a sakkjáték legrégibb nyomát 1335-ben, Róbert Károly idejében találjuk. Az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő volt, mégpedig Aragóniai Beatrix.

   A legenda szerint hazánkban Aragóniai Beatrix kíséretében érkezett itáliai, nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk készlet örvendeztette meg a vendégsereget.

   Beatrix jöttével (és részben kedvéért) a művészibb énekkar és olasz trovatorik váltották fel a magyar hegedősöket Mátyás udvarában. Beatrix zenei ízlését a nápolyi udvar formálta. Énekkarának létszáma 1483-ban 13 fő volt, és ez megfelelt a korabeli gyakorlatnak. Beatrix zenemestere a nagy tekintélynek örvendő franko-flamand zeneszerző és zeneelméletíró, Johannes Tinctoris volt. A királyné csepeli uradalmában cigányzenészek muzsikáltak, a király asztalánál magyar dal hangzott, a hegedősök, igricek még értő közönségre találtak.

Ajánlott irodalom: